Mátyás, I., Hunyadi (Kolozsvár, Kolozs vm. 1443. febr. 23.-Bécs, Alsó-Au., 1490. ápr. 6.): magyar király (1458-90), cseh király (1469-90), Ausztria hercege. - →Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Vitéz János váradi pp. irányításával nevelték, megtanult lat-ul, ném-ül és csehül. Apja, Brankovics György rác despotával (ur. 1427-56) kötött békéje föltételeként 1451. VIII. 7: eljegyezte annak unokáját, Cillei Ulrik leányát, Erzsébetet, aki még a házasságkötés előtt, 1455. XI: meghalt. - ~ bátyjával, →Hunyadi Lászlóval 1453. I: megkapta a besztercei örökös gr. címet. Apja 1454 nyarán Nándorfehérvárt lovaggá ütötte. 1456. VIII. 11: apja halála után anyjával Temesvárra ment, ahonnan pol. ellenfelei Budára csalták. V. (Habsburg) László kir. (ur. 1453-57) esküjét megszegve a Cillei-Garai-Újlaki udvari párt kívánságára 1457. III. 14: bátyjával együtt fej- és jószágvesztésre ítélte, III. 16: Lászlót lefejeztette. IV-IX: a kir. és a Hunyadi-párt hívei közötti polgárháború miatt VI. elején a kir. Bécsbe, majd Prágába menekült (XI. 23: itt pestisben meghalt), s fogolyként magával vitte ~t. - XII: a Hunyadi-párt Podjebrád György cseh kormányzóval (1458-71: kir.) megállapodott, hogy ~ a szabadulásáért eljegyzi Podjebrád Katalint (1463. V. 1: feleségül is vette, de Katalin 1464. II: gyermekszülésben meghalt). - ~t a pesti ogy-en, 1458. I. 24: a Duna jegén a köznemesség kikiáltotta kir-nak. A Szegeden 1458. I. 12: kötött Szilágyi-Garai egyezség ~ kiskorúságára hivatkozva 5 évre →Szilágyi Mihályt rendelte mellé kormányzónak, akit VIII. végén lemondattak a kormányzóságról, s a besztercei grófsággal kárpótolták. II. 5: Podjebrád 50 ezer arany váltságdíjért elengedte ~t, akit a korona hiányában (melyet III. [Habsburg] Frigyes cs. [ur. 1440-93] bitorolt: →Magyar Szent Korona) II. 14: a budai Nagyboldogasszony-tp-ban trónra ültettek. - Mo-ot É-ról Lengyo., Ny-ról III. Frigyes, DNy-ról Velence, D-ről a tör. fenyegette, a Felvidéken →Giskra cseh huszita rablóbandái garázdálkodtak (~ 1465-ig hadakozott velük). ~ ellenfelei VII. 26: Simontornyán szövetkeztek ellene Szilágyi Mihállyal (akit a kir. X. 8: elfogatott). VIII. 24: a tör. elfoglalta Galambóc várát. ~ a rendek megkérdezése nélkül adót vetett ki a tör. elleni háború fedezetére, amire válaszul Garai László (a VII. 27: fölmentett nádor) ligát kötött Szilágyi Mihállyal. ~ elfogatta és Világos várába záratta Szilágyit. A liga erre 1459. II. 17: Németújvárt (Vas vm.) kir-lyá választotta III. Frigyes cs-t (ur. 1452-93). A pártütőket ~ csapatai legyőzték. VI. 29: a tör. bevette Szendrőt, ezzel meghódoltatta Szerbiát. - ~ 1462. IV. 3: békét kötött III. Frigyessel, aki 80 ezer Ft-ért visszaadta a koronát, Sopron városát, ~t fiává fogadta azzal a megegyezéssel, hogy ha ~ fiú örökös nélkül halna meg, trónját III. Frigyes utódai öröklik. A felvidéki várakat uraló Giskra meghódolt ~nak, bitorolt várait Solymosért és Lippáért átadta. - II. Mehmed el Fatih szultán (ur. 1451-81) 1463. VI. 11: elfoglalta Boszniát (István boszniai kir-t kivégeztette). A Velencével kötött szöv. után ~ XII. 25: bevette Jajcát, melyet bánság közp-jává szervezett. 1464. III. 29: a visszaváltott Sztkoronával Székesfehérvárt megkoronázták. - X: elűzte a Jajca alá érkezett tör-öt, Szapolyai Imre vezette serege elfoglalta Szrebernik várát. 1465. II. 18: ~ visszautasította a tör. békeajánlatát. 1466: a Felvidéken fölszámolta az utolsó huszita rablófészkeket. II. Pál p. (ur. 1464-71) fölhatalmazásával megalapította a →pozsonyi egyetemet (Academia Istropolitana), amit 1467. VII. 20: megnyitottak.

- A köznemesség és a városok támogatásával megerősítetette a kir. hatalmat, a hivatalszervezet korszerűsítésével a legfontosabb államügyeket a királyi tanács helyett a nagy kancelláriára bízta; tanult hivatalnokokat alkalmazott, a gazd. irányítását a →Janus Pannonius főkincstartóra és →Ernst János kincstartóra bízta. Átalakította a bírósági szervezetet, a főbb szerepet a személyes jelenlét bíróságának szánta. 1467. III: a budai ogy-en megváltoztatta az adórendszert, eltörölte a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezette a királyi kincstár adóját (tributum fisci regali), a koronavámot (vectigal coronae) új, de összegében azonos adóra kötelezte a →várjobbágyokat, az →egyházi nemeseket, a jászokat, kunokat, ruszinokat és a városokat (melyek a korábi átalány összeg helyett ezután házanként fizettek) a jobbágytelken élő nemeseket (ha azt 1 család lakta, 20 dénárt, ha több család, arányosan több adót fizettek), csak az 'igazi nemesek' maradtak adómentesek. Hatalma csúcspontján jövedelmei megközelítették az évi 1 millió ft-ot. 1468: létrehozta a kir-tól függő, állandó zsoldos hadsereget (az ún. fekete sereg 1476: 6-8 ezer fő). A belviszályok megszüntetésével a rend megvédte a jobbágyokat a többszöri önkényes adószedés zaklatásaitól, a belső nyugalom segítette az árutermelés fejlődését, a városok iparát és keresk-ét, növelte a mezővárosok gazd. jelentőségét. - 1467. IX: leszámolt a lázadó bárókkal (Szentgyörgyi János és Zsigmond, Ellerbach Bertold és a Szapolyaiak, →kolozsmonostori összesküvés). A III. (Nagy) István moldvai vajda (ur. 1457-1504) ellen indított hadjárat Moldvabányánál 1467. XII. 15: ~ sebesülésével és visszavonulásával végződött; a vajda 1468. II: meghódolt. - IV: hadat indított Podjebrád Viktorin morvao-i helytartó ellen; kérelmükre IV. 8: ~ a cseh kat. rendek védnöke lett. II. Pál p. IV. 19: keresztes hadjáratot hirdetett Podjebrád György cseh kir. ellen. ~ VI. 28: bevonult Brünnbe, VII. 4: Alamócba (Olmütz), de keresztesek nem érkeztek. 1469. V. 3: Alamócban a cseh kat. rendek ~t, 1471. V. 27: a kuttenbergi királyválaszó ogy-en Jagelló Ulászlót cseh kir-lyá választották (Ulászlót Prágában VIII. 22: megkoronázták), II. Pál, majd IV. Sixtus p. (ur. 1471-84) ~t, III. Frigyes cs. Ulászlót ismerte el cseh kir-nak. - Vitéz János, Janus Pannonius és összesküvő társaik Kázmér lengy. hg-et hívták a m. trónra, a próbálkozást ~ meghiúsította. 1474. II. 21: ~ IV. Kázmér lengy. kir-lyal (ur. 1446-92) megkötötte a Morvao-ot és Sziléziát neki biztosító ófalui békét, mely után III. 11: Nürnbergben Ulászló szövetkezett III. Frigyessel ~ ellen, amihez III. 13: apja, IV. Kázmér is csatlakozott, aki X. elején bevonult a ~ birtokolta Sziléziába. XII. 8: a Boroszló lengy. ostromát sikeresen álló ~ fegyverszünetet kötött a békeszegőkkel, a lengy-ek kivonultak Sziléziából. - 1474. X. 30: eljegyezte, 1476. XII. 22: feleségül vette a nápolyi kir. leányát Aragóniai Beatrixot (†1508. IX. 12.). Házassága veszélyeztette azt a megállapodást, mely szerint ha házasságából gyermeke születik, III. Frigyes trónigénye semmis. A házasság gyermektelen maradt, de ~nak Edelpeck Borbála boroszlói polgárlánytól született egy fia, →Corvin János (1473-1504). Ő a bel- és külpol. viszonyok miatt nem számíthatott a m. trónra, amit mostohájának cselszövései is ellehetetlenítettek. -

1476. I-II: a tör. elleni hadjáratban 6 heti ostrom után II. 15: visszafoglalta Szabács várát, távollétében →Beckensloer János fő- és titkos kancellár jelentős pénzzel és könyvekkel III. Frigyeshez szökött. X-XI: a Moldvában sikeresen harcolt Báthori István országbíró Havasalföldre érve a törökbarát Basarab (ur. 1473, 1474, 1475-76, 1476-77) helyett IV. Vlad Tepest (a 'karóbahúzó'-t) tette meg vajdának (ur. 1456-62, 1476). - 1477. V. 24: Piscia pápai követ IV. Kázmért és fiát Ulászlót a kiközösítés terhe mellett eltiltotta Mo. megtámadásától. Miután III. Frigyes VI. 10: beiktatta Ulászlót Cseho. hűbérbirtokába, ~ VI. 12: hadat üzent a cs-nak és 10 ezer gyalogossal és 7 ezer lovassal benyomult Alsó Au-ba, 40 várat és 77 erősséget foglalt el. IV. Sixtus p. nem ismerte el Ulászló cseh kirságát, béketárgyalásokat kezdeményezett. XII. 1: a →gmundeni békében III. Frigyes lemondott m. kir. címéről, elismerte ~ cseh kirságát, aki XII. 13: Korneuburgban letette a cseh kir. esküt (1478. I. 15: Piscia p. követ kiközösítette Ulászlót és támogatóit). 1478. II. 14: a budai ogy-en ~ 5 évre megszavaztatta az adót, XII. 7: békét kötött Ulászlóval. ~ megtartotta az elfoglalt ter-eket, de Ulászló is használhatta a cseh kir. címet. - A Száva mentén végvári rendszert épített ki, megerősítette és kaptányságokba szervezte Nándorfehérvár, Szabács, Szörény, Szrebernik végvárakat. A temesi ispánt az Alsórészek főkapitányává tette. - Az 1479. I. 26: kötött velencei-tör. béke után a tör. hódítás célpontja Mo. lett. A D-Erdélybe becsapó kb. 40 ezer tör. portyázót Báthori István és →Kinizsi Pál seregei 1479. X. 13: a →kenyérmezei ütközetben szétverték (a tör-ök 30 ezer, a m-ok 8 ezer katonát vesztettek), majd ~ a maga vezette sereggel 1480. XI: Boszniában Szarajevóig, Kinizsi Pál Szerbiában Krusevácig nyomulva csatákat nyert. A tör-nek hódolt ter-ről ker. szerbeket telepített a földúlt Délvidékre. II. Mohamed szultán halála után II. Bajazid szultán (ur. 1481-1512) ellen föllázadt öccse, →Dzsem hg. (1459 k.-1494), s e belháború alkalmat adott volna a tör. kiűzésére Eu-ból, de III. Frigyes szerződésszegései és ~ elleni támadásai megakadályozták a tör. elleni ker. összefogást. - 1482. VII. 10: a m. főpapok és főurak visszautasították III. Frigyes V. 27-i fölhívását, hogy keljenek föl ~ ellen. IX. 30: ~ seregei 9 havi ostrom után bevették Hainburgot, XII: az 1445 óta megszállt Kőszeget. A karintiai rendek X. 16: különbékéjükben 10 ezer aranyat fizettek ~nak, s vámjaikat a magasabb m. vámokhoz igazították. 1484. III. 11: ~ serege bevette a Lajta menti Bruckot, XII. 4: Korneuburgot, 1485. I. 29-VI. 1: ostrom után Bécs meghódolt, polgárai VI. 6: hűséget esküdtek ~nak és fiának, a kir. a hódolt osztr. rendeket VI. 24: ogy-re Bécsbe hívta (1488. V. 19: megerősítette a város kiváltságait). 1486. VII. 2: ~ serege bevette Steint, IX. 30: Laat, 1487. VIII. 17: Bécsújhelyt, ezzel egész Alsó-Au-t meghódította. XII. 16: Sankt Pöltenben fegyverszünetet kötött Albert hg-gel, a ném. birod. sereg fővezérével (amit többször is meghosszabbítottak 1490. IX. 8-ig), a városnak címert és vörös pecsét használati jogot adott. - 1488. III. 20: Brünnben, VI. 3: Augsburgban megjelent →Thuróczy János Chronica Hungarorum c. műve, mely a hun-m. azonosság szellemében 1487. VIII-ig tárgyalta történetünket. - 1488 nyarán Pietro Ransano lucerai pp., I. (Aragóniai) Ferdinánd nápolyi kir. (ur. 1458-94) követe arra akarta bírni ~t, hogy trónját a fia helyett Beatrixra hagyja. IX. 1: két évvel meghosszabbították a II. Bajazid szultánnal 1483: kötött fegyverszünetet. 1489 tavaszán ~ követséget küldött Alfons kalábriai hg-hez, hogy járjon közbe: a nápolyi udvar ne támogassa Beatrix trónigényét fiával szemben. Fölszólítására a sz. kir. városok, majd a főurak és a várkapitányok fölesküdtek Corvin Jánosra mint trónörökösre. Tör. elleni háborúja előtt a Rodoszra menekült Dzsem hg. tör. trónkövetelőt szerette volna megszerezni. VIII. Ince p. (ur. 1484-92) 1489. IX: beleegyezett Dzsem átadásába. -

Miksa róm. kir. IX. 8: Linzben elfogadhatatlan föltételeket (a kért 5,4 millió aranyforint helyett 50 ezer aranyforintot és a tör. ellen fegyveres segítséget) ajánlott ~ követének, Filipec János váradi pp-nek. A további eredménytelen tárgyalások miatt az önerőre korlátozott kir. 5 é. fegyverszünetre készült a tör-kel. 1490. IV. 25-re ~ ogy-t hívott Budára, ami elmaradt, mert ~ Bécsben hirtelen meghalt (okául agyvérzést, ill. Beatrix mérgét sejtették). - Testét a Dunán Budára, majd Székesfehérvárra vitték. IV. 24: →Kálmáncsehi Domokos prép. temette, aki ravatalára díszes pajzsot tétetett, megsejtvén, hogy ~ az utolsó m. nemzeti kir. - A m. és birod-a népeinek mondái megőrizték a „jó és igazságos király” emlékét, aki 32 éves uralma alatt 43x vetett ki rendkívüli adót, átlagos évi jövedelme kb. 650 ezer Ft volt, törv-ei betartatásával biztosította népei gyarapodását is; megszervezte az első állandó hadsereget, megalapította a budai csillagdát, Budát művelődési közp-tá tette, kb. 2600-3000 köt-es kvtára Eu. leggazdagabb kvtárai közé tartozott, uralkodása idején, 1473: nyomtatták az első kv-et Mo-on. 1486: törvényei növelték a vm. törvényszékek hatáskörét, a nádort a kir. utáni 2. méltóságra emelte, eltörölte a perdöntő párviadalt, a nádori és a kikiáltott közgyűlést, udvarát a reneszánsz műveltség egyik eu. közp-jává tette. - Ikgr. A →Millenniumi emlékmű királyszobrai között ~ is látható. Kolozsvárt a szülőházára 1888: emléktáblát helyeztek, 1902: fölállították Fadrusz János alkotta lovasszobrát. 88

Fraknói Vilmos: Hunyadi ~ kir. Bp., 1890. (M. tört. életrajzok 6.) - ~ kir. levelei. 1-2. köt. Összeáll. Fraknói Vilmos. Uo., 1893-95. - ~ kir. Szerk. Márki Sándor. Uo., 1900. - Gulyás Pál: ~ kir. kvtára. Uo., 1916. - Révai XIII:495. (*1440) - Tóth Zoltán: ~ kir. idegen zsoldos serege. Uo., 1925. - ~ kir. emlékkv. 1-2. köt. Szerk. Lukinich Imre. Uo., 1940. - Kolozsvári Szle 1943:3. sz. (Guoth Kálmán: Mikor született ~ kir.?) - Elekes Lajos: ~ és kora. Bp., 1956. - Marzio, Galeotto: ~ kir-nak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló kv. 2. kiad. Uo., 1979. - Bajcsy-Zsilinszky Endre: ~ kir. 2. kiad. Uo., 1983. (Nemzet és emlékezet) - Zrínyi Miklós: Tábori kis trakta. ~ kir. életéről való elmélkedések. S.a.r. Klaniczay Tibor. Uo., 1983. - Balogh Jolán: ~ kir. és a művészet. Uo., 1986. - ~ kir. levelei 1460-1490. Uo., 1986. - Fenyvesi László: ~ kir. fekete serege. Uo., 1990. - Kiss Dénes: Így élt ~ kir. Uo., 1990. - Teke Zsuzsa: ~, a győzhetetlen kir. Uo., 1990. - Újvári Zoltán : ~ kir. Gömörben. Mondák, anekdoták a néphagyományban. Debrecen, 1990. - Görcsöni Ambrus: ~ krónika. Hasonmás kiad. Bp., 1991.